Posted on Hozzászólás most!

Ereszcsatorna problémák

Honnan tudhatjuk,hogy baj van az ereszcsatornával?

Amikor vizesedik vagy penészesedik a fal nem gondolunk azonnal ereszcsatorna problémára. Ha biztosan tudjuk hogy belül nincs vezeték,akkor érdemes kívül megvizsgálni,és megnézni hogy azon a részen van-e függőleges ereszcsatorna. Ha nincs akkor esőben a legjobb megnézni,hogy a vízszintes ereszcsatornán minden rendben van-e?

A vízszintes csatorna lehetséges problémáinak megállapítása:

  • esős időben a tetőről lefolyó nagy mennyiségű vizet elnyeli-e a függőleges cső,vagy átbukik a vízszintes szakasz peremén
  • lukas-e? Lyukat,szemetet jelezhet az is,ha az eső után még órák múlva is csöpög a vízszintes szakasz alján a víz
  • nincs e eltömődve a por és esetlegesen belehullott falevelek miatt
  • az elemek szétcsúszása esetén is csöpöghet az ereszcsatorna
  • csatornatartó sérülése,elöregedése miatt a vízszintes rész nem megfelelően áll,ez is okozhat problémát.

A függőleges csatorna lehetséges hibáinak megállapítása:

  • a lukas lefolyócső könnyen felismerhető,emiatt a víz a falra spriccel
  • előfordulhat dugulás is,ez sajnos nem annyira látványos. Akkor észre vehető,ha a lefolyócső a föl felett végződik ebben az esetben azt lehet észre venni,hogy a víz nem folyik ki,vagy csak nagyon lassan.

Ha valamelyik hibát észre vesszük akkor érdemes szakembert hívni. Ők magabiztosan,rövid idő alatt tudják orvosolni a problémát,kicserélni a hibás szakaszt.

Posted on Hozzászólás most!

Hőhatások

A tetőhéjazat készítésénél a tető külső és belső felületeinek különbségét,illetve a felületi hőmérséklet szélső értékeit kell figyelembe vennünk.

Hőfokesés mi is ez? A tetőszerkezetbe épített anyagok hővezető képessége következtében a belső és külső hőmérsékletek állandó kiegyenlítődési folyamata zajlik. A többrétegű tetőszerkezet hőfokesése nem egyenletes. Mivel minden anyag másképp vezeti a hőt, így a rétegek hőmérséklet-változása is eltérő mértékű lehet. Ez a hőkiegyenlítési folyamat télen a belső hőmérséklet csökkenéséhez vezet, azaz hőenergia-veszteség jelentkezik. Nyáron épp az ellenkezőjét tapasztaljuk, ilyenkor a túlzott felmelegedés kellemetlen hőérzetet okoz, illetve csökkenti a teljesítőképességet is. Ebből is láthatjuk, hogy egy megfelelően kivitelezett héjazat, nem csak a házunkat, de minket is véd!

Ingadozások A belső felület a téli-nyári hőingadozása viszonylag alacsony mértékű. Hisz állandó bent tartózkodással megteremtjük magunknak a kellemes 14°C-28°C közötti hőmérsékletet. Ezt biztosítjuk a helyes szerkezet tervezéssel,megfelelő hűtés-fűtés segítségével.

Mozgások A hőmérséklet változás nem csak azzal jár,hogy néha melegebb illetve hidegebb lesz,mint elvárnánk,  hanem elsősorban a hőmozgások és hőfeszültségek jelentenek kedvezőtlen hatást. A hőmérséklet-változás hatására a tetőszerkezet, illetve az egyes szerkezeti rétegek megváltoztatják alakjukat és méretüket. Felmelegedés hatására kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak, ezen felül mivel a hőmérséklet határoló síkjaikon belül is eltérő, meggörbülnek és deformálódnak. Itt is fokozza a hatást az anyagok típusa, hisz a különböző anyagok hőmozgása eltérő. Ha a tetőszerkezetekben a rétegek egymásra épülnek, egymást terhelik vagy egymáshoz vannak ragasztva, feszültségmentes hőmozgásuk korlátozott.  Ilyenkor az igénybevételük meghaladhatja a szilárdságukat, a keletkező feszültségek hatására az anyag repedés, szakadás formájában tönkre is mehet, a felületi kapcsolatok meggyengülhetnek, vagy akár meg is szűnhetnek. Az sem feltétlenül jó ha egyesek rétegek hőmozgása szabadon végbe mehet,ilyenkor felléphet az alakváltoztatás,ami a mellette lévő anyagokban kárt tehet.

Hogyan védekezzünk a feljebb említett hatások ellen:

  • a tetőszerkezet hőszigetelése
  • a hőhatások (hőterhelés) csökkentése
  • a tetőszerkezeti rétegek helyes megválasztása, beépítése és védelme ezek alapvető védekezési módszerek.

Összességében a lényeg az hogy,  napsugárzás visszaverődése, elnyelése megoldott legyen a védőrétegek segítségével, amelyek maguk kevésbé, vagy esetleg egyáltalán nem érzékenyek a hőhatásokra, ezáltal megfelelő védelmet nyújtanak az alsóbb rétegek számára. Ezen felül fontos a hőmozgások és hőfeszültségek figyelembe vétele is, hogy a későbbiek folyamán ne okozzon elő semmilyen féle károsodást, deformitást, hisz a szomszédos elemek mozgása eltérhet egymástól.   Ez ellen úgynevezett mozgási hézagok képzésével (a szerkezeti rétegen belül) lehet védekezni, ennek szélessége szintén függ az anyag típusától, a várható hőmérséklet-ingadozástól, illetve a beépített hőmérséklettől is. Természetesen nem mindenhol kell képeznünk hézagokat, a különböző elemek, a nagy nyúlóképességű anyagokból készített rétegekben ez elhanyagolható.

Köszönöm ha elolvasta!

Posted on 72 hozzászólás

Mikor szükséges lecserélni a tetőt?

Van néhány egyértelmű jel,ami rávilágít arra,hogy bizony fel kell újítanunk vagy le kell cserélnünk a fedelet a fejünk felett.

Magyarországon a lakáscélú ingatlanok állománya meglehetősen öreg. Nehéz pontosan megmondani,de tanulmányok szerint a magyar ingatlanok átlagos kora meghaladja az ötven évet. Természetesen időről-időre így-úgy megújulnak,tulajdonos váltással együtt általában “új életet” kapnak. Ám egy ilyen korú épületnél felmerül a tetőcsere vagy nagyobb felújítás igénye.

A régi cserepek még nem voltak annyira víz és fagyállóak,mint mai társaik. Manapság a gyártók akár 50 év garanciát is vállalnak,míg a korábban (1950-60 as években) épült házak tetején lévő cserepek élettartama nagyjából 20 év volt.

A következőkben felsorolunk három jelet,ami okot adhat a tetőcserére: 1., A beázás,ez mindenképpen gyanakvásra ad okot. Ebben az esetben a legfontosabb a beázás mielőbbi megszüntetése. 2., Kopott,töredezett,repedezett,felhajlott szélű cserepek. 3., Nagy bajra utal az is,ha a cserép erősen mohásodik,vagy foltosodik. A moha magába szívja a vizet,azaz megtartja a bevizesedett állapotot. Ez növeli a cserép súlyát,ami nagyobb terhelést jelent a szerkezetnek is. Ha valamelyik jelet észrevettük a tetőn,akkor több kérdés is felmerül. Elsőként az hogy,elég csak a sérült cserepek cseréje? ,nagyobb a probléma és szerkezetileg is fel kell újítani a tetőt? A törött,sérült,repedezett cserepek között a csapadék könnyen utat talál magának amit a faszerkezet magába szív(megfelelő előkezelés nélkül!),emiatt gyengül a szerkezet és megindul a rothadás folyamata. Ez a folyamat évek,évtizedek alatt komoly problémákat okozhat. Itt felmerül a következő kérdés,mekkora mértékű a rothadás? Elegendő csak a rothadó léceket és a fóliázást cserélni,vagy a szarufákat és tartógerendákat is cserélni kell? Ezek megvizsgálásához mindenféleképpen kérjük szakember segítségét.! Ha a faszerkezet megfelelően fel lett újítva,ki lett cserélve akkor már csak azt kell eldönteni milyen fedőanyag kerüljön a tetőre.

Mi javasoljuk hogy a cserép helyett válasszák inkább a cserepeslemezt! Felsorolom az érveket amik mellette szólnak: – ár,költséghatékonyabb mint más tetőfedő anyagok – súly, míg a cserép 50-75kg /m2 addig a cserepeslemez 5-8kg/m2 – ellenállóbb az időjárás viszontagságaival szemben emiatt időtállóbb – nem elhanyagolható érv még a színválaszték,hogy a tető passzoljon a ház stílusához.

Válassza bátran a cserepeslemezt az agyagcserepek helyett!!

Posted on Hozzászólás most!

Ereszcsatorna tisztítás

Hamarosan itt a tavasz,legalábbis reméljük. Szerintünk szakemberek szerint,ilyenkor és késő ősszel a falevelek lehullása után ajánlott az ereszcsatornát kitisztítani. Ez a munka nem kedvenc elfoglaltsága az embereknek,de bizony időnként muszáj elvégezni különben a száraz falevelek,mohacsokrok ,madárfészkek eltömíthetik,és a víz nem folyik el rajta.

A nyár és az ősz során könnyen összegyűlnek az ereszcsatornában a gallyak a száraz levelek,madárürülék,amit az ember észre sem vesz,amíg le nem esik az első hó,vagy nincs nagy esőzés. Mire az észreveszi,általában már késő.

Mi történik ha a takarítás elmarad? Ha nem tud elfolyni a víz,megül a csatornában és idővel akár túl is csordulhat. A pangó vízben elkezdenek rothadni az ázó levelek,és könnyen bepenészesedhet az egész rendszer,a penész pedig komoly egészségügyi problémákat okozhat ha bejut a házba. A tető vagy akár a pince is beázhat a szeméttel eltömődött ereszcsatorna miatt, jelentős károkat okozva ezzel a tulajdonosnak/lakóknak.

A megelőzés lehet az egyik legjobb és legegyszerűbb. Javasoljuk az ereszhálót.

Az ereszháló megakadályozza hogy az ereszcsatornába hulljanak a falevelek,elszáradt faágak ,így, ha idejében szerelünk/szereltetünk fel ereszhálót,akkor nem kell annyit bajlódni a csatorna takarítással.

Köszönöm ha elolvasta!

Posted on Hozzászólás most!

Lakásfelújítási támogatás

Sajnos a jelenlegi helyzetet az építőipar is megérezte. Megrendeléseik az előző évekhez és a tavalyi év elejéhez képest nagy mértékben csökkentek. Természetesen a kevesebb megrendelést a nagy cégek nem érezték meg annyira. Sokkal inkább a kis létszámú cégek,családi és egyéni vállalkozások. Ez a támogatás fellendítheti az építőipart.

Kedvez a családoknak,hiszen az elmúlt időszak sokak számára megterhelő volt. Ezzel a segítséggel sok család tudja felújíttatni ,jobbá tenni otthonukat. Ehhez az otthon felújítási programhoz nem szükséges igényelni a CSOK ( Családi Otthonteremtési Kedvezmény) támogatást. A támogatás anyagköltségre és munkadíjra is használható.

Mi Bádogosok is nagyon örülünk ennek a támogatásnak,hiszen az általunk forgalmazott termékekre, vagy tetőfedésre(legyen szó cserepeslemezről ,vagy korcolt fedésről), vagy akár lemezkerítésre is fordíthatják az igénylők.

A tőlünk vásárolt kész termékeket,tetőfedő anyagokat igény esetén felszereljük/beépítjük.Ajánlott idejében felkeresni a megfelelő szakembereket,hogy minél hamarabb elkészüljön a megálmodott felújítás. Már Hozzánk is szép számmal érkeznek megrendelések. Keressen Minket Ön is,hogy mielőbb felújított otthonába térhessen haza.

A támogatás pontos leírása,és részletei a következő oldalon megtalálhatók:

http://www.allamkincstar.gov.hu/

Posted on Hozzászólás most!

Az ereszrendszer néhány eleme

Betorkoló üsttől lefelé

Az ereszrendszer fő feladata,hogy a tetőről elvezesse az esővizet,hólét.

Betorkoló üst: Összeköti az ereszt a lefolyócsővel,és közvetíti az esővizet.

Lefolyó cső: A betorkoló üsttől a föld felé vezeti el az esővizet.

Esőlopó: A lefolyócsőbe építve,csapadékvíz összegyűjtésére szolgál. Ha a gyűjtőedény megtelt a “nyelv” becsukható,így a víz újra a kiköpőnél távozik.

Csőbilincs: A lefolyócső ennek segítségével rögzíthető a falhoz.

A lefolyócsőből van aki a föld alá vezeti el,van aki egyszerűen a földre vezeti egy kiköpő segítségével az esővizet.

A lefolyócső színe: színmintáink segítségével könnyebb eldönteni melyik színt is válassza.

Posted on Hozzászólás most!

Nyeregtető

Miért szeretjük?

A népszerűségnek nyilvánvalóan oka van, ami pedig az, hogy a nyeregtető több előnnyel is bír. A nyeregtető előnyei között mindenképpen meg kell említeni, hogy egyszerű szerkezet, és nem igényel speciális ismereteket a tetőépítésen belül a felhúzása. Így jó eséllyel a hibaszázalék is kisebb.

Téglalap alakú épületekre általában kiváló megoldást jelent, és a lakható tetőtér kialakításánál is nagyon praktikus, illetve jó megoldás. Egyszerű kivitelezése és gazdaságos is, aminek köszönhetően kicsi az esély arra, hogy a munka során hibáznak, ami miatt esetleg később beázás, vagy bármilyen egyéb probléma adódhat.

Posted on 2 hozzászólás

Picit rólunk….

Nos Tekerjük vissza az időkereket 2006-ra. Kiváltam a Bádogos munkahelyemről és saját céget alapítottam. Egy termék gyártásával és rajtam kívül két kollégával indultam el saját utamon két új élhajlítóval és két darab peremezővel. A kezdeti nehézségek mellett folyamatos munkánk volt egy nagy Bádogos Kereskedőnek. Két Év után a kereskedő beajánlott minket egy új kereskedőnek akinek akinek ugyan ezt a terméket gyártottuk. 2009-ben kibővítettük a vállalkozást épületek bádogozására és lett egy új kollégánk is. Eleinte kis családi házak ereszcsatornáit csináltuk részben saját kézzel készített bádogos termékekkel. A halad az idő törekedtünk a fejlődésre és folyamatosan beruháztunk különféle bádogos gépekbe és kéziszerszámokba. Egyre több lett a megrendelésünk a jó munkáink miatt. Fejlesztettük autóparkunkat és kibővítettük cégünket épület tető karbantartással majd a bádogos munka melett épületkarbantartással is foglalkozni kezdtünk. Egyaránt vállalunk kisebb és nagyobb építkezéseket:

Dolgoztunk már Dániában családiházak bádogos szerkezetit csináltuk, Ausztriában bérházak tetejét bádogoztuk állokorcos lemezfedéssel, Magyarországon bellül rengeteg kis és nagy családiház bádogozását készítettük el, középületek bádogozása: Szombathely Savaria Mozi tető bádogozása, Baja Rókuskórház falpanelozása, Tatabánya szeméttelep Falpanelozása, Felcsút Stadion Bádogozása. Székesfehérvár Önkormányzat műemlék épület ablakpárkányozása.

A külső beépítések mellet két fő termékkel folyamatos gyártást végünk 50m” saját készítésü műhelyünkben, mellette 16 fajta termékkel várjuk a megrendelőket. A készárut 110m” saját készítésü raktárunkban tárolni is tudjuk!

AWE Tatabánya falburkolás
Savaria Mozi
Fémrózsa
Családiház Fémlemez tető készítése
Ereszcsatorna szeglet Gyártása Évi 46000 db készül
Tetőkibúvó készítése kémények mellé 4500db / év
Felcsút Makovecz stadion
Felcsút Makovecz Stadion
Felcsút Makovecz Stadion
Posted on 38 hozzászólás

Cseréptől egészen a cserepes lemezig

A tegnapi bejegyzésünket folytatva írjuk a mait!

A cserepet(és márványt) követte a XI. században a hasított természetes pala. Kezdetben ezek az elemek vastagok,ezáltal nehezek voltak,így a fedél súlya is jóval nagyobb volt mint napjainkban,a nagy súlyú tetőhöz erős alátámasztó fedél szerkezetet kellett biztosítani.

A XV. századra már fejlődött annyit a technika,hogy már vékonyabbra készítették a palát. A módszer elterjedésével kedvelt tetőfedési mód lett Angliában és Franciaországban. Európa többi részén a legelterjedtebb tetőfedő anyag a cserép maradt. Még jobban kedvelték a keletről elsajátított mázas technika miatt. A mai hódfarkú cserepek őse Észak Franciaországból származik a XI. századból. A XII-XIII. században a mérete már egyezett a maival,ezután az égetési technikát kellett tökéletesíteni.

A műpala(azbesztcement pala) a XX. század “nagy találmánya”, mely helyettesítette,pótolta a természetes palát. Mára erről kiderült,hogy komoly egészségkárosító hatása van,és költséges a megsemmisítése. Előnye a súlya az időtállósága,és a vízzárósága volt. A második világháború után pedig megjelentek a legkülönfélébb műanyagok,melyekből tetőfedő anyagot is készítettek!

Szerencsére napjainkra már többféle tetőfedő anyag körül választhatunk.

A bádogos szakmához köthető a fémmel történő tetőfedés!

A trapézlemez és a cserepes lemez egyre kedveltebb alacsony súlya,időtállósága, megjelenése,ára,könnyű szerelhetősége miatt.

Megfelelő kivitelező választásával egyedi,modern és nem utolsó sorban tartós tetőhéjazatunk lehet.

Keressen Minket Bizalommal!

Posted on 18 hozzászólás

A tető lényege

A tetőfedések -tetőhéjazatok,tetőhéjalások- célja,hogy az épület belsejét,vagy esetleg kényesebb részeit megóvja a ráhulló csapadéktól. Ezen felül nem csak távol kell tartani a vizet,hanem megfelelő módon el is kell azt vezetni,mindezt kellő gyorsasággal,és a tervezett irányba. Természetesen ezt a réteget is elég sok külső hatás éri,így mind szerkezetileg,mind anyagilag megfelelőnek kell lennie!

Hogyan lett a cserép?!

Kezdetben az építmények legfelső részét levelekkel fedték le.

Ezután a tartós épületekhez már tartósabb és mutatósabb tetőhéjazatra volt szükség,itt jelent meg az esztétikai igény.

Az ókorban az egyiptomiak agyaggal tapasztották be a legfelső részt. Görögországban és Kis Ázsiában a nagyobb mennyiségű csapadék miatt ez nem vált be.

A görög építészeti kultúra rohamosan fejlődött, így az i.e.VIII-VI században kifejlesztették az égetett cserépfedés kezdetleges változatát. Mezopotámiában tökéletesítették ezt az égetéses módszert,mellyel teljesen megszilárdult az anyag. Így a görögök mestereivé váltak az ókori tetőfedő cserepek készítésének. A rómaiak tőlük tanulták ki,fejlesztették tovább,majd terjesztetté el az európai népek körében is ezt a technikát.

I.e. V-VI században ( a görög építészet fénykorában) az egyre díszesebb épületekhez nem passzolt a cserép. Az új,díszesebb tetőhéjazat anyaga a márvány lett. Márvány lemezeket faragtak meg,különleges hornyos csatlakozással igyekeztek távol tartani a vizet az alsóbb szerkezeti elemektől.

A rómaiak idővel a görög márvány mintájára készítették a cserepet,némi átformálással.

A XII-XIII századra a méret megegyezett a mai cserépével.

Ezután még az égetési technikán kellett fejleszteni.