Posted on Hozzászólás most!

Cseréptől egészen a cserepes lemezig

A tegnapi bejegyzésünket folytatva írjuk a mait!

A cserepet(és márványt) követte a XI. században a hasított természetes pala. Kezdetben ezek az elemek vastagok,ezáltal nehezek voltak,így a fedél súlya is jóval nagyobb volt mint napjainkban,a nagy súlyú tetőhöz erős alátámasztó fedél szerkezetet kellett biztosítani.

A XV. századra már fejlődött annyit a technika,hogy már vékonyabbra készítették a palát. A módszer elterjedésével kedvelt tetőfedési mód lett Angliában és Franciaországban. Európa többi részén a legelterjedtebb tetőfedő anyag a cserép maradt. Még jobban kedvelték a keletről elsajátított mázas technika miatt. A mai hódfarkú cserepek őse Észak Franciaországból származik a XI. századból. A XII-XIII. században a mérete már egyezett a maival,ezután az égetési technikát kellett tökéletesíteni.

A műpala(azbesztcement pala) a XX. század “nagy találmánya”, mely helyettesítette,pótolta a természetes palát. Mára erről kiderült,hogy komoly egészségkárosító hatása van,és költséges a megsemmisítése. Előnye a súlya az időtállósága,és a vízzárósága volt. A második világháború után pedig megjelentek a legkülönfélébb műanyagok,melyekből tetőfedő anyagot is készítettek!

Szerencsére napjainkra már többféle tetőfedő anyag körül választhatunk.

A bádogos szakmához köthető a fémmel történő tetőfedés!

A trapézlemez és a cserepes lemez egyre kedveltebb alacsony súlya,időtállósága, megjelenése,ára,könnyű szerelhetősége miatt.

Megfelelő kivitelező választásával egyedi,modern és nem utolsó sorban tartós tetőhéjazatunk lehet.

Keressen Minket Bizalommal!

Posted on Hozzászólás most!

A tető lényege

A tetőfedések -tetőhéjazatok,tetőhéjalások- célja,hogy az épület belsejét,vagy esetleg kényesebb részeit megóvja a ráhulló csapadéktól. Ezen felül nem csak távol kell tartani a vizet,hanem megfelelő módon el is kell azt vezetni,mindezt kellő gyorsasággal,és a tervezett irányba. Természetesen ezt a réteget is elég sok külső hatás éri,így mind szerkezetileg,mind anyagilag megfelelőnek kell lennie!

Hogyan lett a cserép?!

Kezdetben az építmények legfelső részét levelekkel fedték le.

Ezután a tartós épületekhez már tartósabb és mutatósabb tetőhéjazatra volt szükség,itt jelent meg az esztétikai igény.

Az ókorban az egyiptomiak agyaggal tapasztották be a legfelső részt. Görögországban és Kis Ázsiában a nagyobb mennyiségű csapadék miatt ez nem vált be.

A görög építészeti kultúra rohamosan fejlődött, így az i.e.VIII-VI században kifejlesztették az égetett cserépfedés kezdetleges változatát. Mezopotámiában tökéletesítették ezt az égetéses módszert,mellyel teljesen megszilárdult az anyag. Így a görögök mestereivé váltak az ókori tetőfedő cserepek készítésének. A rómaiak tőlük tanulták ki,fejlesztették tovább,majd terjesztetté el az európai népek körében is ezt a technikát.

I.e. V-VI században ( a görög építészet fénykorában) az egyre díszesebb épületekhez nem passzolt a cserép. Az új,díszesebb tetőhéjazat anyaga a márvány lett. Márvány lemezeket faragtak meg,különleges hornyos csatlakozással igyekeztek távol tartani a vizet az alsóbb szerkezeti elemektől.

A rómaiak idővel a görög márvány mintájára készítették a cserepet,némi átformálással.

A XII-XIII századra a méret megegyezett a mai cserépével.

Ezután még az égetési technikán kellett fejleszteni.

Posted on Hozzászólás most!

Csatorna szeglet

A szegletek biztosítják az ereszcsatornák esztétikus és funkcionális összekötését az épület sarkain.

A standard külső és belső 90°-os szegleteken kívül egyedi szegletet is gyártunk megrendelésre!

Posted on Hozzászólás most!

Milyen eszközökkel dolgozik a bádogos?

Ha minden eszközt leírnék,elég hosszú lenne a lista,hiszen sok a mindennapokban használt szerszám is köztük.
Íme néhány ami nélkül nem bádogos a bádogos.
-“Tábla olló”: azért fontos hogy a táblában(100x200mm) érkező anyagokat méretre tudjuk vágni.
-Élhajlító: kézi élhajlítóra van szükség a különböző szegélyek,hajtások legyártásához
-“Rundoló gép”: az ereszcsatorna,lefolyó cső,hordókifolyó készítéséhez
-Lemezollók: ennek sok fajtája van a különböző munkafolyamatokhoz(íves olló,lyukolló,figura olló)
-Csatorna vas hajlító fogó: hogy az eresz megfelelő szögben álljon a tetőhöz képest.
-Popszegecselő: sok illesztésnél,rögzítésnél popszegecset használunk.

Posted on Hozzászólás most!

Tetőn lévőszegélyek

Antenna papucs: A tetősíkon átvezetett rendszerint vasból készült oszlopok,rudak vízszigetelésére használt épületbádogos elem,melyet a fedőelemek közé szoktak illeszteni.

Kéményszegély: A kémények körbeszegésére alkalmazott bádogszegély,mely a kéményfal és a tetősík találkozásánál,a tetőfedő elemek közé beépítve megakadályozza a csapadék bejutását.

Tetőkibúvó: Belülről zárható,fakeretre előre rögzített bádogszegély,mely a tetőre való kijutást szolgálja.

Ereszszegély: Az ereszszegély avagy cseppentőszegély feladata az ereszről a csatornába vezetni a csapadékot. Zsindely fedéseknél elengedhetetlen az alkalmazása.

Falszegély: A fal és a tetőfedő anyag találkozásához beépített szegély. Létezik belőle sima illetve állókorcos kivitel. Előbbit leginkább zsindelyhez, cserepeslemezhez utóbbit cseréphez szokták alkalmazni. A falra felálló rész tetejét érdemes valamilyen tömítő anyaggal kikenni (pl.: kültéri sziloplaszt)

Oromszegély: A tetősík szélén lévő deszkát (lásd: oromdeszka, verébléc) burkolják le vele, ezzel akadályozva meg, hogy a szélső fedőelem mellett befollyon a víz. Létezik belőle sima illetve állókorcos kivitel. Előbbit zsindelyhez, cserepeslemezhez, utóbbit leginkább cseréphez használják.

Posted on Hozzászólás most!

A Bádogos mesterség története

Németországi bádogosműhely az 1880-as évekből

Magyarországon a 15. században honosodott meg,s a 19. században a legkülönfélébb bádogedényeket készítették a parasztság számára: vízmerítő és borászati edények pl:meszely,tölcsér és háztartási eszközök:tésztaszűrő,tésztareszelő,öntözőkanna stb.

A 20. század elején a tehetősebb városi lakosság számára eleinte szintén bádogosok készítették az elterjedőben lévő fürdőszobák felszereléseit: a kádat,az öblítőszéket és a vízmelegítőféleségeket,majd ezeket be is szerelték.

A 20. század második felére a gyáripari termékek nagyarányú elterjedése következtében a hagyományos bádogmesterség jórészt megszűnt,napjainkra csak az épületbádogos szakmai rész maradt meg.

Posted on Hozzászólás most!

Ereszcsatorna

A háztető fontos kiegészítője az esővizet,hóváladékot biztonságosan elvezető ereszcsatorna. Az eresz állapota nem pusztán esztétikai kérdés,a ház egészére kihat.

Az ereszcsatornákat megkülönböztethetjük szelvényük és elhelyezésük szerint:

-félkör és négyszögszelvényű függő ereszcsatornákat

-párkányon ülő csatornákat

-fekvő ereszcsatornákat

-és attika csatornákat.

A függő ereszcsatornák szinte egyeduralkodókká lettek a házakon. Érthető módon,hiszen ezek anyagszükséglete a legkedvezőbb,egyszerű felszerelésük és karbantartásuk,cseréjük is gyorsan elvégezhető. Ez a típus az eresz alá szerelt csatornatartókon nyugvó,vályú alakú rendszer. A korszerű csatornák elemekből állíthatók össze. Fokozott figyelmet igényel,hogy a tető fedőanyaga kellően takarjon az eresz szélére,hogy a víz ne juthasson a tető alá,és ne is folyhasson túl az ereszen. Az ereszt a tartó kampókkal állítják be a szükséges lejtésre,ami általában 2-3% a lefolyócső irányába.

Milyen fajtát válasszunk?

Esőcsatornából igen széles a választék,könnyen megtalálhatjuk a házunk stílusához,színvilágához leginkább illő fajtát. Az esőelvezetők különböznek anyagukban,színükben és profiljukban,de keresztmetszetükben,hosszméreteikben, azonban összeszerelési módjukban hasonlóak.

A következő bejegyzésben,részletesebben leírom milyen fajták vannak!

Posted on Hozzászólás most!

Milyen szempontok alapján válasszunk lemezt?

Összeszedtünk néhány szempontot ami fontos a lemez választás/vásárlás során.

Ár:

Nagyon fontos a minőség. Épp úgy,mint a kinézet. Különböző gyártók közt nagy árrések vannak. Ami olcsóbb az általában esztétikailag sem olyan,mint ahogy azt elképzeled.

Így már biztos költesz kicsivel többet,de biztosan nem kell két-három éven belül újra lecserélni a tetőt.

Vastagság:

Nézz utána a választott lemez vastagságának. Azt gondolnád,hogy a vékonyabb lemez jobb,mert nem olyan nagy a súlya.

Nos,a vastagabb lemez sem sokkal nehezebb,de sokkal tovább fog tartani.

Képzeld csak el,egy papírlapot,és egy kartont odacsavarozol valahová,a papír sokkal könnyebben átszakad,és oda a rögzítés.

Nagyjából így kell elképzelni a különböző vastag lemezeket!

Festékréteg:

Gondolom ez eszedbe sem jutott,pedig fontos!

A vékony festékréteg hamar “lekopik” ,így a környezeti hatások elérik a második védőréteget is,ami a horganyzás. Ennél is nagyon fontos a vastagság,hiszen ha vékony,könnyen átrozsdásodik,és el is indult a korrózió romboló hatása.

Tehát nem azt javasoljuk,hogy a vedd meg a legdrágábbat,de figyelj,hogy megfeleljen minden kritériumnak.

Posted on Hozzászólás most!

Tetőformák

A magastetők teherhordó szerkezete,vagyis a fedélszerkezet különböző szerkezeti elemekből létesül!

Ezen elemek együttes kialakítása adja a tetőformát is,így ezek az elemek alakítják ki a tetőidomot,félidomot ami majd valamilyen időjárásálló fedést fog hordani!

Hazánkban legnépszerűbb tetőformák,tetőidomok.

Két nagy csoportra oszthatjuk ezeket:

-egyszerű

-összetett formák.

Egyszerű tetőidomok a:

-nyeregtető

-félnyeregtető

-dongatető

-sátortető

-ha a sátortető csúcsát nyújtjuk az ég felé,torony tetőt kapunk

-manzárdtető

-kontytető

-csonka kontytető

-oromzatos kontytető.

Az összetett tetőidomoknál az egyszerű formákat többszörözzük,vagy egymásba metszetjük!