Posted on Hozzászólás most!

Az ereszrendszer néhány eleme

Betorkoló üsttől lefelé

Az ereszrendszer fő feladata,hogy a tetőről elvezesse az esővizet,hólét.

Betorkoló üst: Összeköti az ereszt a lefolyócsővel,és közvetíti az esővizet.

Lefolyó cső: A betorkoló üsttől a föld felé vezeti el az esővizet.

Esőlopó: A lefolyócsőbe építve,csapadékvíz összegyűjtésére szolgál. Ha a gyűjtőedény megtelt a “nyelv” becsukható,így a víz újra a kiköpőnél távozik.

Csőbilincs: A lefolyócső ennek segítségével rögzíthető a falhoz.

A lefolyócsőből van aki a föld alá vezeti el,van aki egyszerűen a földre vezeti egy kiköpő segítségével az esővizet.

A lefolyócső színe: színmintáink segítségével könnyebb eldönteni melyik színt is válassza.

Posted on Hozzászólás most!

Nyeregtető

Miért szeretjük?

A népszerűségnek nyilvánvalóan oka van, ami pedig az, hogy a nyeregtető több előnnyel is bír. A nyeregtető előnyei között mindenképpen meg kell említeni, hogy egyszerű szerkezet, és nem igényel speciális ismereteket a tetőépítésen belül a felhúzása. Így jó eséllyel a hibaszázalék is kisebb.

Téglalap alakú épületekre általában kiváló megoldást jelent, és a lakható tetőtér kialakításánál is nagyon praktikus, illetve jó megoldás. Egyszerű kivitelezése és gazdaságos is, aminek köszönhetően kicsi az esély arra, hogy a munka során hibáznak, ami miatt esetleg később beázás, vagy bármilyen egyéb probléma adódhat.

Posted on Hozzászólás most!

Picit rólunk….

Nos Tekerjük vissza az időkereket 2006-ra. Kiváltam a Bádogos munkahelyemről és saját céget alapítottam. Egy termék gyártásával és rajtam kívül két kollégával indultam el saját utamon két új élhajlítóval és két darab peremezővel. A kezdeti nehézségek mellett folyamatos munkánk volt egy nagy Bádogos Kereskedőnek. Két Év után a kereskedő beajánlott minket egy új kereskedőnek akinek akinek ugyan ezt a terméket gyártottuk. 2009-ben kibővítettük a vállalkozást épületek bádogozására és lett egy új kollégánk is. Eleinte kis családi házak ereszcsatornáit csináltuk részben saját kézzel készített bádogos termékekkel. A halad az idő törekedtünk a fejlődésre és folyamatosan beruháztunk különféle bádogos gépekbe és kéziszerszámokba. Egyre több lett a megrendelésünk a jó munkáink miatt. Fejlesztettük autóparkunkat és kibővítettük cégünket épület tető karbantartással majd a bádogos munka melett épületkarbantartással is foglalkozni kezdtünk. Egyaránt vállalunk kisebb és nagyobb építkezéseket:

Dolgoztunk már Dániában családiházak bádogos szerkezetit csináltuk, Ausztriában bérházak tetejét bádogoztuk állokorcos lemezfedéssel, Magyarországon bellül rengeteg kis és nagy családiház bádogozását készítettük el, középületek bádogozása: Szombathely Savaria Mozi tető bádogozása, Baja Rókuskórház falpanelozása, Tatabánya szeméttelep Falpanelozása, Felcsút Stadion Bádogozása. Székesfehérvár Önkormányzat műemlék épület ablakpárkányozása.

A külső beépítések mellet két fő termékkel folyamatos gyártást végünk 50m” saját készítésü műhelyünkben, mellette 16 fajta termékkel várjuk a megrendelőket. A készárut 110m” saját készítésü raktárunkban tárolni is tudjuk!

AWE Tatabánya falburkolás
Savaria Mozi
Fémrózsa
Családiház Fémlemez tető készítése
Ereszcsatorna szeglet Gyártása Évi 46000 db készül
Tetőkibúvó készítése kémények mellé 4500db / év
Felcsút Makovecz stadion
Felcsút Makovecz Stadion
Felcsút Makovecz Stadion
Posted on 24 hozzászólás

Cseréptől egészen a cserepes lemezig

A tegnapi bejegyzésünket folytatva írjuk a mait!

A cserepet(és márványt) követte a XI. században a hasított természetes pala. Kezdetben ezek az elemek vastagok,ezáltal nehezek voltak,így a fedél súlya is jóval nagyobb volt mint napjainkban,a nagy súlyú tetőhöz erős alátámasztó fedél szerkezetet kellett biztosítani.

A XV. századra már fejlődött annyit a technika,hogy már vékonyabbra készítették a palát. A módszer elterjedésével kedvelt tetőfedési mód lett Angliában és Franciaországban. Európa többi részén a legelterjedtebb tetőfedő anyag a cserép maradt. Még jobban kedvelték a keletről elsajátított mázas technika miatt. A mai hódfarkú cserepek őse Észak Franciaországból származik a XI. századból. A XII-XIII. században a mérete már egyezett a maival,ezután az égetési technikát kellett tökéletesíteni.

A műpala(azbesztcement pala) a XX. század “nagy találmánya”, mely helyettesítette,pótolta a természetes palát. Mára erről kiderült,hogy komoly egészségkárosító hatása van,és költséges a megsemmisítése. Előnye a súlya az időtállósága,és a vízzárósága volt. A második világháború után pedig megjelentek a legkülönfélébb műanyagok,melyekből tetőfedő anyagot is készítettek!

Szerencsére napjainkra már többféle tetőfedő anyag körül választhatunk.

A bádogos szakmához köthető a fémmel történő tetőfedés!

A trapézlemez és a cserepes lemez egyre kedveltebb alacsony súlya,időtállósága, megjelenése,ára,könnyű szerelhetősége miatt.

Megfelelő kivitelező választásával egyedi,modern és nem utolsó sorban tartós tetőhéjazatunk lehet.

Keressen Minket Bizalommal!

Posted on 1 hozzászólás

A tető lényege

A tetőfedések -tetőhéjazatok,tetőhéjalások- célja,hogy az épület belsejét,vagy esetleg kényesebb részeit megóvja a ráhulló csapadéktól. Ezen felül nem csak távol kell tartani a vizet,hanem megfelelő módon el is kell azt vezetni,mindezt kellő gyorsasággal,és a tervezett irányba. Természetesen ezt a réteget is elég sok külső hatás éri,így mind szerkezetileg,mind anyagilag megfelelőnek kell lennie!

Hogyan lett a cserép?!

Kezdetben az építmények legfelső részét levelekkel fedték le.

Ezután a tartós épületekhez már tartósabb és mutatósabb tetőhéjazatra volt szükség,itt jelent meg az esztétikai igény.

Az ókorban az egyiptomiak agyaggal tapasztották be a legfelső részt. Görögországban és Kis Ázsiában a nagyobb mennyiségű csapadék miatt ez nem vált be.

A görög építészeti kultúra rohamosan fejlődött, így az i.e.VIII-VI században kifejlesztették az égetett cserépfedés kezdetleges változatát. Mezopotámiában tökéletesítették ezt az égetéses módszert,mellyel teljesen megszilárdult az anyag. Így a görögök mestereivé váltak az ókori tetőfedő cserepek készítésének. A rómaiak tőlük tanulták ki,fejlesztették tovább,majd terjesztetté el az európai népek körében is ezt a technikát.

I.e. V-VI században ( a görög építészet fénykorában) az egyre díszesebb épületekhez nem passzolt a cserép. Az új,díszesebb tetőhéjazat anyaga a márvány lett. Márvány lemezeket faragtak meg,különleges hornyos csatlakozással igyekeztek távol tartani a vizet az alsóbb szerkezeti elemektől.

A rómaiak idővel a görög márvány mintájára készítették a cserepet,némi átformálással.

A XII-XIII századra a méret megegyezett a mai cserépével.

Ezután még az égetési technikán kellett fejleszteni.

Posted on 1 hozzászólás

Hattyúnyak

Kapcsolódó elem az ereszből való kifolyás(vízüst) és a függőleges lefolyású lefolyó között. Kettő darab ráncolt könyökből áll,amelyek végei ki vannak tágítva a könnyebb szerelhetőség miatt.

Posted on 2 hozzászólás

Csatorna szeglet

A szegletek biztosítják az ereszcsatornák esztétikus és funkcionális összekötését az épület sarkain.

A standard külső és belső 90°-os szegleteken kívül egyedi szegletet is gyártunk megrendelésre!

Posted on 25 hozzászólás

Milyen eszközökkel dolgozik a bádogos?

Ha minden eszközt leírnék,elég hosszú lenne a lista,hiszen sok a mindennapokban használt szerszám is köztük.
Íme néhány ami nélkül nem bádogos a bádogos.
-“Tábla olló”: azért fontos hogy a táblában(100x200mm) érkező anyagokat méretre tudjuk vágni.
-Élhajlító: kézi élhajlítóra van szükség a különböző szegélyek,hajtások legyártásához
-“Rundoló gép”: az ereszcsatorna,lefolyó cső,hordókifolyó készítéséhez
-Lemezollók: ennek sok fajtája van a különböző munkafolyamatokhoz(íves olló,lyukolló,figura olló)
-Csatorna vas hajlító fogó: hogy az eresz megfelelő szögben álljon a tetőhöz képest.
-Popszegecselő: sok illesztésnél,rögzítésnél popszegecset használunk.

Posted on 2 hozzászólás

Tetőn lévőszegélyek

Antenna papucs: A tetősíkon átvezetett rendszerint vasból készült oszlopok,rudak vízszigetelésére használt épületbádogos elem,melyet a fedőelemek közé szoktak illeszteni.

Kéményszegély: A kémények körbeszegésére alkalmazott bádogszegély,mely a kéményfal és a tetősík találkozásánál,a tetőfedő elemek közé beépítve megakadályozza a csapadék bejutását.

Tetőkibúvó: Belülről zárható,fakeretre előre rögzített bádogszegély,mely a tetőre való kijutást szolgálja.

Ereszszegély: Az ereszszegély avagy cseppentőszegély feladata az ereszről a csatornába vezetni a csapadékot. Zsindely fedéseknél elengedhetetlen az alkalmazása.

Falszegély: A fal és a tetőfedő anyag találkozásához beépített szegély. Létezik belőle sima illetve állókorcos kivitel. Előbbit leginkább zsindelyhez, cserepeslemezhez utóbbit cseréphez szokták alkalmazni. A falra felálló rész tetejét érdemes valamilyen tömítő anyaggal kikenni (pl.: kültéri sziloplaszt)

Oromszegély: A tetősík szélén lévő deszkát (lásd: oromdeszka, verébléc) burkolják le vele, ezzel akadályozva meg, hogy a szélső fedőelem mellett befollyon a víz. Létezik belőle sima illetve állókorcos kivitel. Előbbit zsindelyhez, cserepeslemezhez, utóbbit leginkább cseréphez használják.

Posted on 14 hozzászólás

A Bádogos mesterség története

Németországi bádogosműhely az 1880-as évekből

Magyarországon a 15. században honosodott meg,s a 19. században a legkülönfélébb bádogedényeket készítették a parasztság számára: vízmerítő és borászati edények pl:meszely,tölcsér és háztartási eszközök:tésztaszűrő,tésztareszelő,öntözőkanna stb.

A 20. század elején a tehetősebb városi lakosság számára eleinte szintén bádogosok készítették az elterjedőben lévő fürdőszobák felszereléseit: a kádat,az öblítőszéket és a vízmelegítőféleségeket,majd ezeket be is szerelték.

A 20. század második felére a gyáripari termékek nagyarányú elterjedése következtében a hagyományos bádogmesterség jórészt megszűnt,napjainkra csak az épületbádogos szakmai rész maradt meg.