Hőhatások
A tetőhéjazat készítésénél a tető külső és belső felületeinek különbségét,illetve a felületi hőmérséklet szélső értékeit kell figyelembe vennünk.
Hőfokesés mi is ez? A tetőszerkezetbe épített anyagok hővezető képessége következtében a belső és külső hőmérsékletek állandó kiegyenlítődési folyamata zajlik. A többrétegű tetőszerkezet hőfokesése nem egyenletes. Mivel minden anyag másképp vezeti a hőt, így a rétegek hőmérséklet-változása is eltérő mértékű lehet. Ez a hőkiegyenlítési folyamat télen a belső hőmérséklet csökkenéséhez vezet, azaz hőenergia-veszteség jelentkezik. Nyáron épp az ellenkezőjét tapasztaljuk, ilyenkor a túlzott felmelegedés kellemetlen hőérzetet okoz, illetve csökkenti a teljesítőképességet is. Ebből is láthatjuk, hogy egy megfelelően kivitelezett héjazat, nem csak a házunkat, de minket is véd!
Ingadozások A belső felület a téli-nyári hőingadozása viszonylag alacsony mértékű. Hisz állandó bent tartózkodással megteremtjük magunknak a kellemes 14°C-28°C közötti hőmérsékletet. Ezt biztosítjuk a helyes szerkezet tervezéssel,megfelelő hűtés-fűtés segítségével.
Mozgások A hőmérséklet változás nem csak azzal jár,hogy néha melegebb illetve hidegebb lesz,mint elvárnánk, hanem elsősorban a hőmozgások és hőfeszültségek jelentenek kedvezőtlen hatást. A hőmérséklet-változás hatására a tetőszerkezet, illetve az egyes szerkezeti rétegek megváltoztatják alakjukat és méretüket. Felmelegedés hatására kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak, ezen felül mivel a hőmérséklet határoló síkjaikon belül is eltérő, meggörbülnek és deformálódnak. Itt is fokozza a hatást az anyagok típusa, hisz a különböző anyagok hőmozgása eltérő. Ha a tetőszerkezetekben a rétegek egymásra épülnek, egymást terhelik vagy egymáshoz vannak ragasztva, feszültségmentes hőmozgásuk korlátozott. Ilyenkor az igénybevételük meghaladhatja a szilárdságukat, a keletkező feszültségek hatására az anyag repedés, szakadás formájában tönkre is mehet, a felületi kapcsolatok meggyengülhetnek, vagy akár meg is szűnhetnek. Az sem feltétlenül jó ha egyesek rétegek hőmozgása szabadon végbe mehet,ilyenkor felléphet az alakváltoztatás,ami a mellette lévő anyagokban kárt tehet.
Hogyan védekezzünk a feljebb említett hatások ellen:
- a tetőszerkezet hőszigetelése
- a hőhatások (hőterhelés) csökkentése
- a tetőszerkezeti rétegek helyes megválasztása, beépítése és védelme ezek alapvető védekezési módszerek.
Összességében a lényeg az hogy, napsugárzás visszaverődése, elnyelése megoldott legyen a védőrétegek segítségével, amelyek maguk kevésbé, vagy esetleg egyáltalán nem érzékenyek a hőhatásokra, ezáltal megfelelő védelmet nyújtanak az alsóbb rétegek számára. Ezen felül fontos a hőmozgások és hőfeszültségek figyelembe vétele is, hogy a későbbiek folyamán ne okozzon elő semmilyen féle károsodást, deformitást, hisz a szomszédos elemek mozgása eltérhet egymástól. Ez ellen úgynevezett mozgási hézagok képzésével (a szerkezeti rétegen belül) lehet védekezni, ennek szélessége szintén függ az anyag típusától, a várható hőmérséklet-ingadozástól, illetve a beépített hőmérséklettől is. Természetesen nem mindenhol kell képeznünk hézagokat, a különböző elemek, a nagy nyúlóképességű anyagokból készített rétegekben ez elhanyagolható.
Köszönöm ha elolvasta!
