Posted on 1 hozzászólás

A tető lényege

A tetőfedések -tetőhéjazatok,tetőhéjalások- célja,hogy az épület belsejét,vagy esetleg kényesebb részeit megóvja a ráhulló csapadéktól. Ezen felül nem csak távol kell tartani a vizet,hanem megfelelő módon el is kell azt vezetni,mindezt kellő gyorsasággal,és a tervezett irányba. Természetesen ezt a réteget is elég sok külső hatás éri,így mind szerkezetileg,mind anyagilag megfelelőnek kell lennie!

Hogyan lett a cserép?!

Kezdetben az építmények legfelső részét levelekkel fedték le.

Ezután a tartós épületekhez már tartósabb és mutatósabb tetőhéjazatra volt szükség,itt jelent meg az esztétikai igény.

Az ókorban az egyiptomiak agyaggal tapasztották be a legfelső részt. Görögországban és Kis Ázsiában a nagyobb mennyiségű csapadék miatt ez nem vált be.

A görög építészeti kultúra rohamosan fejlődött, így az i.e.VIII-VI században kifejlesztették az égetett cserépfedés kezdetleges változatát. Mezopotámiában tökéletesítették ezt az égetéses módszert,mellyel teljesen megszilárdult az anyag. Így a görögök mestereivé váltak az ókori tetőfedő cserepek készítésének. A rómaiak tőlük tanulták ki,fejlesztették tovább,majd terjesztetté el az európai népek körében is ezt a technikát.

I.e. V-VI században ( a görög építészet fénykorában) az egyre díszesebb épületekhez nem passzolt a cserép. Az új,díszesebb tetőhéjazat anyaga a márvány lett. Márvány lemezeket faragtak meg,különleges hornyos csatlakozással igyekeztek távol tartani a vizet az alsóbb szerkezeti elemektől.

A rómaiak idővel a görög márvány mintájára készítették a cserepet,némi átformálással.

A XII-XIII századra a méret megegyezett a mai cserépével.

Ezután még az égetési technikán kellett fejleszteni.

1 thought on “A tető lényege

  1. Oh my goodness! Impressive article dude! Many thanks, However I am experiencing issues with your RSS. Meagan Sawyere Burchett

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük